Lebenslauf
‘Hál istennek ezen a ponton most túl vagyunk, hogy önéletrajzot kellene írni vagy küldözgetni. Azonban úgy gondolom, hogy eddigi tapasztalataimat megosztom, hátha valakinek segítséget nyújt.
Tavaly szeptemberben, mikor kiköltöztünk egy csodálatos majdnem két oldalas Lebenslaufot írtam a párom segítségével, és hozzá még egy féloldalas motivációs levelet. Az önéletrajzban benne volt az összes végzettségem, munkahelyem, tapasztalatom, továbbképzés; minden ami kell. Olyan volt, mint amit otthon is írtam volna, ha állást keresnék. A motivációs levélben pedig megírtam, hogy kiköltöztünk, munkát keresek – tulajdonképp bármit -, mert a német tudásom még hiányos, de tanulom a nyelvet. Célom, hogy beilleszkedjek, hogy a turizmus területén dolgozzak (mert a végzettségem is ez), és hogy perfekt németes legyek. Küldözgettem őket szobalányi, takarítói állásokra nap, mint nap, de választ nem kaptam (pedig szezon előtt voltunk)…
Egy idő után rájöttem, hogy valami nem jó. Ugyan miért is érdekelné jövőbeni munkáltatómat, hogy otthon középvezetőként dolgoztam, mikor ő ágyneműt akar velem húzatni?! Szobalány szeretnék lenni, írjak egy a munkakörhöz teljesen passzoló Lebenslaufot (persze tapasztalattal) és nyelvtudással.
A két oldalból írtam felet: személyes adatok (Angaben zur Person), végzettség (Ausbilding), tapasztalat (legyen!) (Berufsehrfahrung), nyelvtudás, jogsi (Persönliche Fähigkeiten und Kompetenzen) és ennnnyi. És nem mailen küldözgetés, hanem telefonálás. Így – mint korábban már írtam -, meg is lett a gyümölcse. Miért küldjem mailen, mikor itt vagyok és ha csak alapfokon is, de beszélek németül?! És nyilván a munkáltató is előbb veszi fel a telefont, mint olvassa a mailt. Neki meg igazából tök mindegy, ki takarít. (Na jó, nyilván nem tök mindegy, de nem kell olyan kritériumokat, elvárásokat támasztania, mint egy főkönyvelői munkánál.)
Emellett, amit még ajánlanék: az AMS az osztrák munkaügyi központ hivatalos oldala. Ezen több száz – szezonban több ezer – munkalehetőség van szálloda és vendéglátás, építőipar, kisegítő munka kategóriában. Tehát, ezen érdemes körülnézni.
Minden hirdetésnél van e-mail cím vagy telefonszám. De nem győzöm hangsúlyozni, a legjobb, ha az ember egyből felhívja. Így megtudhatjuk, hogy szabad-e még a hely, és a munkaadó egyből látja, hogy tudunk németül kommunikálni. (Ha nem, kezdjük el! Rendszeres tanulással és kitartással pár hónap alatt egy alap elsajátítható, ami indulásnak nem rossz.)
Ha valaki nem biztos magában ennyire , akkor választhatja az írott formát is. (Nagyobb cégeknél, szállodáknál lehet előnyösebb is.) Ez mindenképpen jó, ha úgy kezdődik, hogy a “…www.ams.at oldalon láttam, hogy szobalány állást kínálnak, erre szeretnék jelentkezni…“. Mindenképpen csatoljunk egy fényképes önéletrajzot, és ha van, referenciát. A legjobb, ha külföldi, de a magyar is több, mint a semmi. Persze előtte fordítsuk vagy fordíttassuk le németre.
És ne essen bele senki abba a hibába, mint az elején én: ne személyeskedjünk! A céloknál ne írjuk le, hogy kvázi azért akarok kijönni, mert nincs egy fillérem se. Inkább írjuk, hogy nyelvtanulás, más kultúra megismerése, tapasztalatszerzés, és jobb kereseti lehetőség. A munkaadót a legkevésbé sem érdekli a bemutatkozásban, hogy mit csinál az illető testvére, vagy hogy mire akarja fordítani a fizetését. Szóval majdnem pont úgy írjuk meg a pályázatot, mintha otthon küldenénk el, csak németül. Hajrá! 🙂
(Várom a kommenteket álláskereséssel és önéletrajz írással kapcsolatban!)