Hallstatt (hall = só, statt = állomás) neve a kelta hagyományok szerint „a só helye”. Hogy jönnek ide a kelták? Nem tudom. 🙂
Lakosainak száma kb. 1.000 fő, ami a hely szűke miatt lényegében évek óta nem is változik. A városka érdekessége, hogy egyetlen főutcából – Seestraße – áll. Az egész 1 óra alatt bejárható, de napokat el tudna itt tölteni az ember.
A városka a szikla lábához, egymásra épült házak csodálatos sorából áll.
|
A városlakók a ház falához gyümölcsfákat ültettek és felfuttatták azokat a falon. |
Souvenir |
Souvenir |
Fogadó és étterem |
Szűk kis utcácska |
Utcakép |
Souvenir |
A kisváros főtere talán Ausztria legszebb főtere. Olyan, mint egy mesebeli tér, mesebeli kis virágos házikókkal, és a Szentháromság szoborral a közepén. Régen itt kereskedők laktak, ez akkoriban a gazdagságot sugallta. Az ő adományaikból emelték a tér közepén a Szentháromság szobrot 1744-ben.
Marktplatz |
Hallstatt legfőbb nevezetessége a késő gótikus stílusban – a 12-15. században – épült Mária mennybemenetele templom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt). A templom túlélte az 1750-es tűzvészt. Berendezésének becses darabja egy 1515-ben készült gótikus oltárkép Leonhard Astl műhelyéből.
A kisváros különös és egyben bizarr nevezetessége a templom kertjében található teraszos temető, amelyben a halottak maradványait 10 évente kiássák, majd koponyájukat kifehérítik. A koponyákat festett virág- és babérkoszorúkkal ékesítik, majd a fehér homlokra gót betűkkel vésik fel az elhunyt nevét. A templom melletti sziklafalba vájt Csontház így őrzi a megboldogult földi maradványait. Több mint 1200 koponya található itt, közölük 610-re festettek virágos mintákat, amelyeket sorban egymás mellé helyeztek ügyelve, hogy a közeli hozzátartozók egymás mellett legyenek elhelyezve. Természetesen ma már másik, modernebb temetkezési formát is lehet választani, azaz a hamvasztást. Az utolsó koponyát 1995-ben helyezték el a csontházban, ez közvetlenül a kereszt mellett található. A nő 1983-ban hunyt el, és az volt az utolsó kérése, hogy helyezzék el őt a csontházban.
Temető |
Beinhaus (Csontház) |
Hallsattban található a világ legöregebb sóbányája a Dachstein Salzkammergut, amely 7.000 éves múltra tekint vissza. A só alapjaiban meghatározta a város egész történelmét és a mai arculatát is. Az emberek sóval fizettek az árúért. Még napjainkban is jelentős sóbányászati tevékenység folyik itt. A középkori Hallstattban tulajdonképp az egész város a sóból élt, egyedül a sónak köszönhető, hogy itt egyáltalán emberi település jött létre. A sóbánya Kaiserberg nevű részét 2002-ben múzeummá alakították át.
A Hallstättersee tó környékét és a települést az UNESCO 1997-ben a világörökség részének nyilvánította. A tó nagyban hozzájárult Hallstatt fejlődéséhez, hiszen nélküle aligha nőhetett volna ilyen óriásira a sóipar a parton. A város kincsét a sót a Traun folyón vitték, hogy a Dunát elérve külföldre vigyék az árút. A sóbányászat fénykorában ez volt az egyetlen használható szállítási mód.
Tiszta időben különleges látványt nyújt, ahogy a víztükörben az Alpok hegyei visszatükröződnek.
Amennyiben valaki szívesen megtekintené a tóról is a táj szépségeit, lehetőség van hajókirándulásra is.
Télen |
Megközelítés és parkolás:
A városba egy közel 1 km-es alagúton keresztül lehet bejutni. Az autókat kitiltották a belvárosból, de hely igazából úgy sem lenne a számukra. (Az alagút megépítése előtt a város, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól. Néhány gyalogos ösvényen keresztül lehetett csak megközelíteni, de leginkább csak vízi úton, a tavon.)
A város szélén 3 parkoló helyet alakítottak ki (lakókocsival parkolás csak a P3 lehetséges).
– 1 óra: 2,5 €
– 1-2 óra: 4,5 €
– 2-3 óra: 6 €
– 3-12 óra: 7 €
– 12-24: minden megkezdett fél óra + 0,5 €
Nyitva tartás és jegyárak
- Beinhaus (Csontház):
– 2013. május 1 – október 26. között naponta 10:00 – 18.00
– belépő: 1,5 €
- Katolikus templom:
– 2013. május 1 – október 26. között naponta 10:00 – 18.00
– belépés ingyenes
Raccs, nagyon szépen köszönöm a kiegészítést! 😉
“Hogy jönnek ide a kelták? Nem tudom. :-)”A kelták fénykorukban elterjedtek szinte egész Európában. Még kis-ázsiai görög fejedelmek zsoldjában is álltak gall harcosok a Római Köztársaság korában, Pannónia területén is életek kelta törzsek, sőt elvben ők voltak az őslakók, így nem kizárt, hogy a mai Ausztria is tele volt velük.:) Szerintem így jönnek a képbe. Amúgy igazán gyönyörű, mesebeli város ez, köszi a képeket.:)Raccs