Egyre jobban tetszik. Felvállalják, viselik, hordják, nem csak ünnepnapokon, de van, ahol kötelező darab a munkahelyeken is. A nagyobb hotelek recepciósai, a sörkertek pincérei, pincérnői, a muzsikusok és a parasztok, parasztasszonyok is ezt viselik. Van aki divatból, van aki hagyományőrzésből.
Dirndl – a nyelvtörő női viselet 🙂
A 19. században terjedt el eredetileg Bajorországban és Tirolban. Az osztrák felső tízezer, avagy az arisztokrácia az 1870-es években emelte át a divatba ezt a népviseletet.
Véleményem szerint a Dirndl a legváltozatosabb ruhadarabok közé tartozik, azért a jó ízlésnek itt is megvannak a határai. Kezdetben 1-2 darabját csicsásnak találtam, de van letisztult, pure formája is. Művészete abban rejlik, hogy a hagyomány és a fejlődés közt is reagálni kell a divatra és haladni a korral.
A Dirndl magából a ruhából, blúzból és egy kötényből áll. Még az olcsóbb, bóvli kategória is a drágább ruhadarabok közé tartozik; € 150 alatt nem igen találunk; az igazán szép darabok € 4-500 alatt pedig egyáltalán nem kaphatóak.
A nyári darabok rövid ujjúak, térd fölöttiek, vagy combközépig érnek és könnyű pamutból varrják őket.
A Dirndl téli változata melegebb anyagokból: gyapjúból, pamutból, vászonból vagy bársonyból készül; és hosszú ujjúak.
Kiegészítői télen-nyáron a nyakláncok, kendők. Kedvelt mintái a szarvas, a havasi gyopár, a pöttyök, a kockák.
Érdekessége, hogy a kötény masnija jelzi a nő családi állapotát. A masni a bal oldalon jelzi, hogy a nő szingli, a jobb oldali masni azt jelenti, hogy házas, eljegyezték, vagy foglalt, ha középen és elöl kötik a masnit, az illető szűz, ha pedig hátul, özvegy.
Szintén nagy hagyománya van annak, hogy a boldogító igent is népviseletben mondják ki a párok. Elterjedt természetesen a “modern” mennyasszonyi ruhák viselete is, de véleményem szerint még mindig fölényesen nyer a Dirndl. Nem csoda, hisz annyira egyszerű, letisztult és mégis modern részleteket hordozó ruhák születnek, hogy jó őket viselni. (Kár, hogy nálunk nem menő népviseletben férjhez menni… 🙁 )
A hétköznapi viseletekben is vissza-vissza köszönnek a népi motívumok; a pasztell színeket bátran párosítják rikító színekkel. Apró kis hímzések díszítik a zakókat, nadrágokat, blúzokat. Szeretik a szőrmét és a bőrt, ami nem mű.
Nem tudom kinek mi volt a fogalma az osztrák divatról, hogy volt-e egyáltalán. Azt hiszem, hogy divatról beszélhetünk, ami egyértelmű, hogy a népviseletből alakult ki és napjainkban újra reneszánszát éli.
